Galambot röptető nő,avagy Vasmanci

Galambot röptető nő szobor kint van a Mikes uton a Csónakázó Tónál. 1974 november 4-én avatták fel...

A szobor pontos neve: "Mikus Sándor: Szabadság című" szobor

Forrás: kettorony.hu

Fotó:

.....és még mindig zajlik az építkezés!

Néhány fotó építkezésről.

Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely 45 éve nyílt meg először a múzeum Abonyban

Abonyi Lajos Múzeum Kiállítóhely 45 éve nyílt meg először a múzeum Abonyban

Az Abonyi Lajos Múzeum létesítésének terve 1948-ban, alapítása 1959-ben történt. (A muzeális intézmény 2003. október 28. óta működik kiállítóhelyként.)

A községi tanács: (öt tagú) Előkészítő- és (huszonhárom tagú) Szervező Bizottságot választott. Az egész szervező- és gyűjtőmunkát, az akkori Végrehajtó Bizottság titkára Györe Pál vállalta és intézte.

Az összegyűjtött anyag tárolását többféle helyen kellett megoldani, amíg 1967 novemberében végleges helyén megnyílt a helytörténeti kiállítás.

A XVIII. század közepén épült kétszintes granárium (magtár), a község Abony iparosainak jóvoltából teljesen újjáéledt.

A közgyűjtemény Abonyi Lajos író nevét vette fel.

Az épületet 1982/83-ban ismét javítani kellett teljes födém cserével. Ezt a feladatot a Mechanikai Művek Abonyi Gyáregysége és az Építőipari Szövetkezet végezte, így a műemlék jellegű épületben új kiállítások nyílhattak meg, melyek közül kiemelkedik;

az abonyi tanyavilág parasztságának munkaeszközei,

a gazdálkodás,

tanya körüli jószágtartás,

szőlőművelés tárgyi anyaga.

A - füzérdíszítésű kővázákkal díszített - nagykapu mögött, a gazdasági udvarban; kocsik, szánok, a gabona-termesztés eszközei, járgány, egy teljes cséplőgarnitúra, Filó Mihály kovácsműhelye, valamint a paraszti élethez kapcsolódó kismesterségek találhatóak - kötélgyártó, szíjgyártó, seprűkészítő, takács műhely felszerelései.

Az abonyi múzeum létrehozásának célja:

a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőben lévő tanyásgazdálkodás eszközeinek összegyűjtése, a paraszti világhoz kapcsolódó, - eltűnőben lévő - kismesterségek használati tárgyaival együtt.

A másfélezer karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kíván emléket állítani.

A múzeum filiáléja, a Téglagyár telepén (Kécskei út 23.) jött létre "Téglatár” néven. Itt a jegyestéglákból és a téglagyártás eszközeiből állandó kiállítást nézhet meg az érdeklődő.

(Nemegyszer a falumúzeum tett javaslatot köztéri szobrok, térplasztikák létesítésére.)

A múzeumi gyűjtemény fejlesztése, újabb műtárgyak, írásos anyagok, stb. gyűjtése a múzeum alapvető feladataihoz tartozik, így fontossága kétségtelen. A probléma az új szerzemények megfelelő környezetben való elhelyezésében, nyilvántartásában és bemutatásában rejlik. Mindez, bizonyos idő után újabb épületet és raktárrészeket igényel…

Forrás: http://abonyimuzeum.shp.hu/hpc/web.php?a=abonyimuzeum

Bővebb írás későbbiekben lesz.

A kiállításról készítettem néhány fotót.

2012.Szeptember 15-16

Tegnap Szombaton 15.30kor bringás felvonulás volt. Az egyesület 20 éves jubileumának tiszteletére rendezték e felvonulást,mely kicsik és nagyok vettek részt. Helyszíne a Főtere célja, Figyelemfelkeltés a mozgás fontosságára hangsúlyozása az egészséges életmódra.

S emellett bemutatkoztak különböző civil szervezetek. Jelen volt Kék Madár Alapítvány, Karitasz ,Civil Szervezet, Színjátszó kör, Horgász Egyesület ..... 

1831-es Nagy Kolera járvány Abonyba

1831-ben Abonyba is elért Kolera – járvány, mely nagyok sok ember meghalt 

Egy részlet Zsemlye János: Az 1831-es kolerajárvány Abonyban

„Előzmények, körülmények

Mint nagy ellenséget olyan felkészüléssel várták a Monarchia fővárosában,az egyre közelgő járványt. Ismerték a kolera útját,.amint végigterjedt Oroszországon, és ismerték a hiábavaló küzdelmet,amelyet ellene vívtak az orosz orvosok a legkisebb eredmény nélkül.”

„Egészségügyi szempontból az alábbi személyek jöhettek szóba 1831-ben Magyarországon:

• Minden településen volt legalább egy borbély, aki szakmájával együtt a legfontosabb seb-ellátási ismereteket is elsajátította és gyakorolta.
• Minden járásban volt legalább egy bába, aki a szülések levezetését végezte- persze nem általánosan- és a gyermek, ill. inkább csecsemő egészségére ügyelt.
• Minden járásban volt legalább egy un. Chirurgus, vagyis seborvos, aki azonban már korabeli felső iskolákat végzett, és a sebellátáson kívül gyógyszereket adott, kémiai szerekkel gyógyított, gyakorlatilag a korabeli orvostudomány szintjén működött-, noha Dr címe nem volt
• Végül voltak un. Medikusok, akik doktori címre jogosító tanulmányokat-egyetemet- végeztek és a mai med.univ. orvosoknak a korabeli megfelelői.”

„ A  vész…..

A beköszöntö negyedik évtized első évének kezdete – 1831. ujév napja – elég siralmas állapotokat talált Abonyban.

A megelőző évben szinte valamennyi szarvasmarha elhulott a városba és a környéken. Forrásaink {keleti-marha-vész} címszó alatt jelölik ezt a betegséget, más helyeken {pacal-száradásnak} van írva. Nyilván valami gyomorbetegség lehetett. Tény, hogy az állatállományban totális kárt tett, mert ahol ez kiütött, jószág meg nem maradt. Ebben az időben valamennyi portán található volt tehén, amelynek teje és tejterméke a fő táplálékot adták, - rossz termés esetén kizárólagosan is ez jelentette a táplálékot.

Az 1830-31-es tl tehát minden családnál így, vagy úgy nyomott hagyott a vagyoni helyzetben, de lehet, hogy magát a {kitelelést} is megnehezítette.

Abonyban 1740-ben és 1745-ben volt pestis járvány,a megholtak száma azonban 1-3% - ami végeredményben nem olyan sok, hogy nyomot hagyna a nép emlékezetben több nemzedéken át.

Igazi járvány – elég gyakran- az állatok között pusztított- Gyerek is halt meg sürün, ősszel, meg tavasszal, a hektikusok is egymás után, de erre senki sem gondolt komolyan, hogy nem sorkára nem lesz ház gyász nélkül Nagy-Abony városában…”

„Itt most szószerint idézem Abonyi Lajost :

{Már julius elején közhírré terjedt el, hogy Galicziában uralkodó cholera a határszélen Sáros és Zemplén megyékben átlépett. Ott a népnél azonban ostoba gyanú is keletkezvén, hogy ezen nyavalya felbérelt orvosok és csavargók által a kutak megmérgezésével a nép kipusztítására terjesztetik; valóságos lázadás ütütt ki Sáros, Zemplén, Abauj megyékben, hol minden nadrágot viselő ember, különösen az orvosok, papok, földesurasságok, gazdatisztek,…. temérdeken nagy kínzással lemészároltattak, s csak fegyveres erővel lehetett a lázadást megszüntetni, melynek vezetői aztán kerékbe törettek, felakasztattak}”

Picike részlet www.abony.hu oldalról,mely számadatok is tartalmaz, hogy hány halálos áldozatot követelt Kolera- járvány.

„A városnak jóformán tizedrésze elhalálozott. (292 katolikus, 42 református és 18 izraelita, összesen 352 halott.) A század évtizedeiben a kolera - járvány, tűzvészek, gyújtogatások, marhavész, fegyveres rablóbandák tartották rémületben a lakosságot.”

Egyéb más források, amiről lehet olvasni:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kolerafelkel%C3%A9s

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kolera

A többi részleteket, bővebb olvasnivalót a Múzeumba megtekinthető.

Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely

2740,Abony Vasút u. 16

Keddtől - Péntekig 13.00tól-17.00ig

Szombaton 9.00től-13.00ig

Hétfőn és Vasárnap Zárva.

Abony épitkezik még mindig... Egy kis összeállítás

Pár hete a buszpályaudvart épitették,majd előtte a Szilágyi Erzsébet utcát újitották. Aztán Városháza mögötti parkot is megcsinálták. Itt a két video,ami pár hete készítettem

Ha találok ehhez hasonló építkézest felteszem.:) 2012-es Építkezések éve. S látom a jövőt,hogy szebb lesz Abony,mint újkorában. Akik ezt nem látják az vagy szemellenzőt használnak vagy ennyire nem érdeklik. Már nem falu lesz,hanem VÁROS méltó nevéhez.

Buszpályaudvar

Kész lett a buszpályaudvar,de még sem lehet még azon nagyon menni. Hiszen le van zárva egy szalaggal.De készítettem pár képet,hogy is néz ki.

Ezt a kis képet azért fotóztam meg,mert tetszett,

hogy le lehet majd ülni oda. S nem csúf kerítés lesz ott.

Az emléktornáról készítettem pár képet is nem csak videot.

Fotó: Mobilról készítettem

Makai Mátéról sajnos nem tudtam neten megszerezni infot,hogy ki volt ő pontosan. A weblapon sem tudtam meg találni a http://abonyikezilabda.hu oldalon.