A jobbágyság multjából Mária Terézia Urbáriusáig
A jobbágy-zsellér szó 125 éve történeti fogalom. A legidősebb emberek is csak hallomásból tudják,hogy volt olyan idő,mikor a nagyapja jobbágy ,vagy zsellér volt. Annyira fakul bennünk a multnak ez a terhes öröksége, potnosabban ennek emléke, hogy az idejével,erejével szabadon rendelkező ember alig tudja elképzeln, mit jelent,ha egy személy nem idejével, nem erejével rendelkezik,mert személyi szabadsága a földesuráé.
...
A régmult
A jobbágy-zsellér állapot a középkori hübéri társadalom képződménye. "Okleveleinkben magyarul a jobbágy szó először 1229-ben fordul elő". Itt azonban még nem későbbi, valóságos értelmezésében.Árpádházi királyaink közül II.Endre /1205-1235/ ás IV. Béla /1235-1270/,-tehát lényegileg az arany bulla kora-a királyi főtisztviselőket nevezi ezen a néven.Csupán a XIV.-ik században Károly Róbert /1305-42/ alatt kezdik a földesurakat szolgáló szélesebb népréteget jobbágyoknak nevezni.
...
Abony története 1840-ig
Abony Árpád-kori települése a Zichick zsélyi levéltárban, hol Abon,hol ABAAN néven szerepel. A XIII.sz.elején még Szolnokhoz tartozott, csak ezután lett önálló birtok.
XV.sz.-tól kezdve egyre többször szerepel az okmányokban. Első földesura tiszavezsenyi Vezsenyi László volt, Ő követte Nagy Balázs az 1474-1520,közötti időkben.Magyar Balázs leánya ,Magyar Benigna Kinizsi Pál felesége lett,aki felesége jogán birtokolja a községet, majd halála utána Magyar Beningna második férje ,Mislenovich-Horváth Lázár,földesur,aki királyi udvarnok, s egyben budai várnagy volt. A család kihalása után a második házasságból származó utódok kapják Abonyt. Közben Verbőczy István, aki Kinizsi Pálné halála után megkapta mint királyi birtokot, lemondott róla, a II. Lajos törölte Abonyt,a koronabirtokok közül.A Horváth-utódok házasság révén kapcsolatban kerülnek a vázsonkői Horváth Gáspárral,ill Angyal Mátéval. Majd a galánthai Balogh Család birtokolja kb 175 évig az abonyi 140.000 holdas birtokot. A XVII.sz.-ig nem lakott egyik földesur sem Abonyban,a Baloghok az elsők,míg az előzők birtokaikat soha nem is látták. A nagy birtok később szétoszlott a Balogh,Csuzy,Tallián,Veres,Bencsik, Gyulai-Gaál, Vigyázó -családok között.Ezek egyszrészt házassággal,másrészt vétel ill.zálogolás utján kerülnek a birtokhoz.
Abony a történelem folyamán többször elpusztult,de nem teljesen.A környék falvai teljesen elpusztultak/-ikeháza,Vadaegyháza/ s ezek területe Abonyhoz kerültek s így lett Nagy-Abony.1430-1848 közötti időben telkes jobbágy-rendszer volt. A jobbágytelek állt porta-állatok birtoklásából.1 jobbágytelek 49 hold földdel járt. de ez változott is, mert a földesurak vetélkedése,háboruk,rácok betörése, a nagyfoku rombolása, no meg ezen körülmények folytán a nép többször elmenekült, máskor nem tudta,kinek tegyen "eleget": a töröknek,aki karóbahúzással sujtotta, ha nem teljesítették a követelését, vagy az osztráknak,aki akasztófával rémisztgette. Ezért volt szükség több esetben telepítésre. Igy a Balogh-Család Pozsony,Bars,Hont, Nógrád,Vas,Zala megyéből hozatott telepeseket. 1770-ben kb 200 telek volt, 2.000 lélekkel. A jobbágyok és zsellérek között voltak címerleveles nemes családok, akik az idehozott ispánok vagy hajduk leszármazottjai voltak.A cselédek egy része később takság jobbágy lett.A terhek természetesen itt is meg voltak: kilenced/földesurak/, tized /egyháznak/ a termés 1/5-t urának kellett adni, sőt 1 nap hetenként igás szolgálat.
....
Abony 1748-ban városi rangra emelkedik s vásárjogot is kap, évente 3 vására van. Miután Abony fontos és forgalmas utvonalban esett: a vásárok látogatottsága feltétlenül visszahat a város fejlődésére.Ez meglátszik az 1754-ben végzett nemesi összeirásból,amely 5 földesurat és 1 nemes embert emlit.Ellenben az 1770-ben elrendelt ürbéri rendezés már 20 földbirtokost talál.
.....
Forrás: Nagy Abony Mezőváros Urbáriuma
Irta: Balogh Sándor
Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely
