Kérem fogadják szeretettel Dani Mátyástól egy kis bejegyzést a történelem múlt ködéből származó tényt. Mátyás néha-néha írni fog blogomra kitérve egyes történelmi tényre. Ami valóságban történt régebben.
A témája müvészet oktatás kultura.
Az oktatási rendszernek jelentős szerepe volt abban,hogy a trianoni sokk nem járt az ország kulturális és tudományos életének lesüllyedésével. A tudományos és müvészeti élet azonban jelentős veszteségeket szenvedett már az első világháború előtt a politikai és etnikai megkülömböztetés miatt.
A már említett tények mentették meg az országot attól, hogy trianon ne legyen halálos ennek a kis országnak. Az irodalomban különösen fontos szerephez jutottak a népi írók akik a magyar valóság feltárására és irodalmi tükröztetésére törekedtek. Soraik között egyszerre akadtak jobb és bal oldali gondolkozású személyek.Eszméjükben viszont közös volt,hogy Magyarország átalakulását a romlatlan paraszti népesség által képzelték el. ujjászervezték a nagy nemzeti gyüjteményeket az egyetemeket az oktatás mellett a kutatás szintereivé is tették.
A matematikai fizikai és kémiai kutatások szintén a korszak európai szinvonalán álltak.A szórakozásban különösen fontos szerephez jutott a mozi. Máig nézhetőek és élvezhetőek a két világháború közötti magyar vígjátékok.A zenében a kor európai szívonalát képezték Kodály Zoltán és az emigrációba kényszerülő Bartók Béla művészete. A hagyományos közizlés azonban még mindig inkább hajlott a cigányzene az operett a magyar nóta sem mint a kolyzenei irányzatok közé.Ebben az időben bontakozott ki Magyarországon a cserkészmozgalom is. Csók István, Rippl Rónai József, Ferenczy Béni alkotásai az európai művészeti irányzatokat képviselték. Ezeket a tények segítettek az országnak átvészelni a trianoni katasztrófát.
Tehát az oktatási rendszer nem volt más mint egyfajta mentőöv. De mint említettem jelentőssen meg volt bélyegezve a tudományos és müvészeti élet a politikai és etnikai de ugy is megfogalmazhatjuk,hogy az antiszemitizmus miatt. Ami az USA-ból terjed el. Sajnos ez a jelenség 1910-es években már jelentőssen felütötte a fejét.Az 1920-as években gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter sokat tett az oktatás fejlődéséért.(1926 és 1930 között ) többezer tanterem és tanítói lakás épült és az irni olvasni tudók aránya 85%-ra növekedett. Az (1930-as években) Hóman Bálint kultuszminisztersége alatt 2000 iskola épült és bevezették a kötelező 8 osztályos iskolát. A leendő tanárok és tudósok képzését egyaránt szolgálta az Eötvös kollégium és a modern külföldi tudományosság elterjedését segítették elő a bécsi,berlini,és római,magyar intézetek.
Írta: Dani Mátyás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése