Szeptember 28-án délután 17.00kor lesz a megnyitó.
Az országban egyedülálló,hogy egy ilyen kezdeményezés jöjjön létre,mely amatőr vezetőségből létrehoznak Közösségi Múzeumot. Egyszer volt Múzeumok Éjszakáján s igen nagy sikere volt. Ezután gondoltak egy merészet s megcsinálták. Aminek nagyon örülök s remélem iskolapéldája lesz minden egyes településnek,hogy érdemes egy hasonlót létrehozni. Hiszen a múltunkat ápolni kell. Megtartani,megmutatni a közösségnek,hogy hol élünk,lakunk. Milyen hely volt a városunk,falunk. S ennek köszönhetően Hegyi Ferenc amatőr helytörténész vezetésével néhány fiatallal kezdték el. Földi Áronnal készítettem egy interjút Közösségi Múzeummal kapcsolatban. A képeket később fogok feltenni a kiállítással kapcsolatban.
K.Á: 1. Hogyan döntöttek arról,hogy Cegléden is legyen Közösségi Múzeum?
F.Á: Nem hallottam még máshol közösségi múzeumról, így nem volt kiről másolni az ötletet.Nem egy döntést hoztunk, hanem folyamatosan jutottunk el a terv kidolgozásáig.
K.Á:. Kinek az ötlete volt,hogy megvalósítsák?
F.Á Az ötlet Hegyi Ferenc amatőr helytörténészé.
K.Á: Mi kellett ,hogy Közösségi Múzeumot létrehozhassák? Sok önkéntes jelentkező vannak? Mi a véleményük ,tényleg kell és vannak érdeklődők?
F.Á Elsősorban kellett egy alkalmas épület. Azután kellett egy jószívű tulajdonos. Ez a régi polgár-paraszti ház, hangulatát tekintve is kiválóan alkalmas a kiállításra. Ezután jött a sok sok munka amit jórészt mi magunk végeztünk el az ötletgazdával Hegyi Ferenccel és a Rádió Gyűjtemény tulajdonosával Gigor Tiborral. Természetesen hárman nem bírtuk volna az udvart és a házat a mostani, talán elfogadhatónak mondható mértékben sem kitakarítani. Így nagy köszönet illet minden segítőnket a cserkészeket, az ifjú városvédőket. Új erő bevonására is mindig szükség van, a mostani megnyitás előtt főként a kert rendbetételében sokat segítettek a Kossuth Lajos Gimnázium 10. A. osztályának tanulói.
A nyitás előtti utolsó héten egyre több az önzetlenül dolgozó magánszemély is akik a villanyszerelési munkáktól az ereszcsatorna javításáig számtalan munkában ajánlották fel segítségüket.. A ház közösségi funkcióit nem tudta ezidáig teljes körűen ellátni mivel nem volt mosdó az épületben, így sem hosszabb rendezvényt, sem összejövetelt nem lehetett ott tartani. A vizet és a csatornát Kiss Gáborral a városvédő fiatalok elnökével vezettük be. A mellékhelyiség porcelán felszereléseit a BAUTRANS 2000 Kft. adományozta. Az apróbb javításokat a ház tulajdonosa és egy önkormányzati képviselő finanszírozta, ezeket teljes mértékben társadalmi munkában valósítottunk meg.
F.Á Legfőbb akadályunk az idő hiánya, a múzeumra szánt időt, a családtól, munkától, tanulástól, a pihenéstől vesszük el.
K.Á:. A kiállításon milyen tárgyak,ill történelmi múltról lehet tudni? Mennyire tudd visszamenőleg is bemutatni a közösségnek?
F.Á A kiállítás három fő részből áll: Gigor Tibor rádiógyűjteményéből a legrégebbi rádió a harmincas évekből származik. Hegyi Ferenc ceglédi fotó- és képeslap gyűjteménye már a fotózás korai korszakáig visszanyúlik. Szabó Péter egyedülálló ceglédi szódásüveg gyűjteményének legrégebbi darabjai, pedig szintén a háború előtti időkből származnak. Talán azt is mondhatjuk, hogy azt a korszakot fogjuk fel amit a körülbelül a 19. és 20. század fordulóján épült ház is megélt.
Emellett a szeptemberi megnyitón két új, a felhívásunkra jelentkező gyűjtő is bemutatkozik.
K.Á:.Ha esetleg itt Abonyba valaki szeretne egy ilyen Közösségi Múzeumot létrehozni,mit tanácsolna?
F.Á Korainak érezném még a másoknak való tanácsadást. Minden település más adottságokkal rendelkezik. Talán nem is lehet mindenhol létrehozni egy ilyen múzeumot, még csak időlegesen sem. Valójában kézenfekvő lenne az Abonyi Lajos Falumúzeum funkciójának kibővítése, amely a közösségi múzeum szerepét, jellegéből és adottságaiból fakadóan akár holnaptól betölthetné. De persze ott van a sok üresen álló kúria, vagy akár az Ungár-Ház is alkalmas lehet erre a célra.
F.Á Természetesen sokan gratulálnak a kezdeményezésünkhöz, a pozitív visszajelzések vannak elsöprő többségben, ami természetesen minket is motivál. Akadnak azonban olyanok akik nem értik hogy a közösségi múzeum arról szól hogy magánemberek, egy magánember házában, önkéntesen dolgoznak azért hogy kiállíthassák gyűjteményüket és az ne elrejtve egy egy szekrényben vagy a padláson porosodjon, mígnem jobb esetben az örökösök civakodásának tárgyává válik, vagy az enyészeté lesz.
Találkoztunk már morgó emberekkel is akik szerint "korai a nyitás" és rengeteg még a tennivaló, és rengeteg pénzt kellene még költeni az épületre, a tárgyakra. Sajnos ők félreértették az alapkoncepciót, mi nem akarunk az épületre sok pénzt költeni, sőt nagyon keveset és csak a legszükségesebbeket akarjuk helyrehozni. A tárgyak pedig a magángyűjtők tulajdonában vannak így egyértelmű, hogy szuverén joga van mindenkinek azokat saját belátása és pénztárcája szerint kezelni.
F.Á. További tervünk, hogy a házat és udvarát valóban közösségi térként használjuk. Ehhez is szeretettel várjuk az olvasók jelentkezését, ötleteit, segítségét.
Kérdések:Kovács Ágnes
Válaszolt: Földi Áron
Cegléd képviselő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése