1831-ben Abonyba is elért Kolera – járvány, mely nagyok sok
ember meghalt
Egy részlet Zsemlye János: Az 1831-es kolerajárvány Abonyban
„Előzmények, körülmények
Mint nagy ellenséget olyan felkészüléssel várták a Monarchia
fővárosában,az egyre közelgő járványt. Ismerték a kolera útját,.amint
végigterjedt Oroszországon, és ismerték a hiábavaló küzdelmet,amelyet ellene vívtak
az orosz orvosok a legkisebb eredmény nélkül.”
„Egészségügyi szempontból az alábbi személyek jöhettek szóba
1831-ben Magyarországon:
- Minden településen volt legalább egy borbély, aki szakmájával együtt a legfontosabb seb-ellátási ismereteket is elsajátította és gyakorolta.
- Minden járásban volt legalább egy bába, aki a szülések levezetését végezte- persze nem általánosan- és a gyermek, ill. inkább csecsemő egészségére ügyelt.
- Minden járásban volt legalább egy un. Chirurgus, vagyis seborvos, aki azonban már korabeli felső iskolákat végzett, és a sebellátáson kívül gyógyszereket adott, kémiai szerekkel gyógyított, gyakorlatilag a korabeli orvostudomány szintjén működött-, noha Dr címe nem volt
- Végül voltak un. Medikusok, akik doktori címre jogosító tanulmányokat-egyetemet- végeztek és a mai med.univ. orvosoknak a korabeli megfelelői.”
„ A vész…..
A beköszöntö negyedik évtized első évének kezdete – 1831.
ujév napja – elég siralmas állapotokat talált Abonyban.
A megelőző évben szinte valamennyi szarvasmarha elhulott a
városba és a környéken. Forrásaink {keleti-marha-vész} címszó alatt jelölik ezt
a betegséget, más helyeken {pacal-száradásnak} van írva. Nyilván valami gyomorbetegség
lehetett. Tény, hogy az állatállományban totális kárt tett, mert ahol ez
kiütött, jószág meg nem maradt. Ebben az időben valamennyi portán található
volt tehén, amelynek teje és tejterméke a fő táplálékot adták, - rossz termés
esetén kizárólagosan is ez jelentette a táplálékot.
Az 1830-31-es tl tehát minden családnál így, vagy úgy nyomott
hagyott a vagyoni helyzetben, de lehet, hogy magát a {kitelelést} is
megnehezítette.
Abonyban 1740-ben és 1745-ben volt pestis járvány,a megholtak
száma azonban 1-3% - ami végeredményben nem olyan sok, hogy nyomot hagyna a nép
emlékezetben több nemzedéken át.
Igazi járvány – elég gyakran- az állatok között pusztított-
Gyerek is halt meg sürün, ősszel, meg tavasszal, a hektikusok is egymás után,
de erre senki sem gondolt komolyan, hogy nem sorkára nem lesz ház gyász nélkül Nagy-Abony
városában…”
„Itt most szószerint idézem Abonyi Lajost :
{Már julius elején közhírré terjedt el, hogy Galicziában
uralkodó cholera a határszélen Sáros és Zemplén megyékben átlépett. Ott a
népnél azonban ostoba gyanú is keletkezvén, hogy ezen nyavalya felbérelt orvosok
és csavargók által a kutak megmérgezésével a nép kipusztítására terjesztetik;
valóságos lázadás ütütt ki Sáros, Zemplén, Abauj megyékben, hol minden nadrágot
viselő ember, különösen az orvosok, papok, földesurasságok, gazdatisztek,…. temérdeken
nagy kínzással lemészároltattak, s csak fegyveres erővel lehetett a lázadást
megszüntetni, melynek vezetői aztán kerékbe törettek, felakasztattak}”
Picike részlet www.abony.hu
oldalról,mely számadatok is tartalmaz, hogy hány halálos áldozatot követelt
Kolera- járvány.
„A városnak jóformán tizedrésze elhalálozott. (292
katolikus, 42 református és 18 izraelita, összesen 352 halott.) A század
évtizedeiben a kolera - járvány, tűzvészek, gyújtogatások, marhavész, fegyveres
rablóbandák tartották rémületben a lakosságot.”
Egyéb más források, amiről lehet olvasni:
A többi részleteket, bővebb olvasnivalót a Múzeumba megtekinthető.
Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely
2740,Abony Vasút u. 16
Keddtől - Péntekig 13.00tól-17.00ig
Szombaton 9.00től-13.00ig
Hétfőn és Vasárnap Zárva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése