Kinizsi Pál története

Kinizsi Pál

Mátyás király legendás hadvezére – a néphagyomány szerint – egy molnár fiaként jutot az országbírói székig. „A Kinizsi Pál egy parasztember fia vala, és malomból jőve ki szolgálatra. Szolgálata pedig először a Magyar Balázsnak hadnagysága alatt. Szép Herkules termetű ember vala, jó eszű és felette nagy erejű. A malomban egyedől felemelte a malomkövet. Egy egész hordó bort felemelt, jeles hammarfutó vala.”

(Heltai Gáspár: Chronica a Magyaroknak dolgairól. 1575)

Kinizsi Pál 1446 körül született egy Bihar megyei molnár fiaként. A magyar nép mondavilágában Toldi Miklós mellett Kinizsi Pál alakja jelenti a hősiesség, bátorság és nyers erő megszemélyítését. Lelki és testi ereje hallatlan volt, termetre, izomzatra, tagjai formája nézve, Herkules tökéletes mása. Birkózásban, ökölvívásban legyőzhetetlen.

Amikor Kinizsi bátorságával kitűnt, Mátyás azzal bízta meg, hogy követségben menjen a török császárhoz. De Kinizsi, aki a csatamezőn nem ijedt meg a törököktől ezt mégsem akarta vállalni.

A király így biztatta: - Jó hívem, Kinizsi Pál! Ha a török a te fejedet leüttetné, én a fejed helyébe harmincezer török fejét vágatok le!

- Úgy bizony – mondta erre Kinizsi -, de a harmincezer fej közül egy se illik úgy a Palkó nyakéra, mint ez a mostani fejem. 

/Tóth Béla/

Mátyás király 1483-ban – a világhódító II.Mohamed halál után – öt évre fegyverszünetet kötött a törökökkel. Ezt később a lejárat előtt két évvel meghosszabbították. Kinizsi Pál a békét a várak megerősítésére használta fel.

1490. április 6-án Bécsben meghalt Mátyás király. Mátyás király halála után Kinizsi Pál – mint Alsó – Magyarországi főkapitánya – a déli végek legveszélyeztetettebb pontjain harcolt a törökök ellen. 1491-ben Nándorfehérvárt, Szabácsot és Jajcár védte meg az újra és újra támadó oszmán hadaktól. Mátyás politikai örökségével is szemben fordult. Nem támogatta Corvin János trónigényét, pedig – több főemberrel együtt – ő is eskütt tett a királynak. II.Ulászló Kinizsi támogatását azzal honorálta, hogy 1494-ben országbíróvá nevezte ki.

1494 elején Kinizsi Szendrő mellett tört be török területre, ahol két várat elfoglalt. A „fekete sereg” egyik leghíresebb hadvezére részt vállalt annak feloszlatásában, sőt a lezüllött, fosztogató, gyújtogató sereg egy részének szétverésére is vállakozott.

1494. november 24 – én, amikor 14 000 ember élén Szerbiába és Bulgáriába nyomult a török ellen, szélütés érte. A legendás hadvezér hordszéken is betört seregével Szerbiában, azonban 1494. november 29 – én Szent Kelemenen meghalt.

Forrás:Google

Forrás:Abony Helytörténeti és Helyismereti Tankönyv