Művelődési Ház és Könyvtár

Bálint Irén:Az abonyi Könyvtár története

A felszabadulástól 1975-ig (Részlet)

II. Felszabadulás utáni könyvtárügy

Az abonyi könyvtárra vonatkozó megbízható adatok csak 1950. óta állnak rendelkezésre. A könyvtár hiteles történetét így csak ettől az időponttól fogadhatja el a kedves olvasó.
Az abonyi népkönyvtár 1951. januárjától a Pest megyei Tanács és ceglédi Járási Tanács népművelési osztályához tartozik, közvetlen szakmai irányítója a ceglédi Körzeti Könyvtár.

1951-1955

Szegényes könyvanyág,alacsony számu olvasógárda, egymást váltó könyvtárosok - ez jellemzi a népkönyvtár történének ezt az időszakát.

Kitley Tibor tanár, aki egyben  a község népművelődési ügyvezetője,vezette 1951-től a művelődési házban egy szekrényben  helyett kapó, 150 kötetnyi könyvanyagot tartalmazó népkönyvtárt. Az olvasók száma 132 fő volt. A könyvtáros hetente két alkalommal várta az olvasóit.

A Nagyjáráson /Abony Külterülete/ működő általános iskolában ebben az évben a ceglédi Körzeti Könyvtár letétállomány helyezett el. A Köszégi Népkönyvtárban 1952-ben ismét személyi változás történt.  A könyvtárosi teendőket Beviz István gimnáziumi tanuló vette át. Az olvasók számát 325 főre emelte. Ez az első évhez képest szép fejlődés. Sajnos a könyvállomány mindössze 30 kötettel emelkedett. 326 olvasónak 180 kötet könyv csak "alamizsna". /Egy főre 0,5 kötet könyv jut!/ A ceglédi Körzeti Könyvtár ekkor 400 kötettel emelte /letéti anyag/ a könyvtár állományát. 

1952. végére a saját és letéti könyvállomány 1.100 kötetre emelkedett. A havonta kölcsönzött könyvek száma 400-500 kötet, az egész évi forgalom 6.224 kötet volt. Sőt ebben az évben már az első rendezvényével dicsekedhet a könyvtár. Pál Ernő "Pest megye könyvtárai" /1965.30.p./

című jubileumi kiadványban az alábbiak olvashatjuk:

"Kiemelkedő esemény volt 1952.

 februárjában Abonyban az az 

 ankét, amelyet NYIKOLAJEVA

 szovjet írónő tartott az "Aratás"c.könyvéről."

1953.április 20-án a könyvtáros Kovács István munkás lett. A könyvtár a művelődési ház udvarán lévő épületbe költözött ideiglenesen./Azóta ezt az épületet lebontották már/.

Néhány polc és egy kölcsönzőasztal alkotta a könyvtár berendezését. A 2.040 kötetnyi könyvállományból közel 600 olvasó válogatott 1953-ban. Az évi kölcsönzések száma 17.481 kötet volt.

Az állomány nagyobbik részét még mindig a letéti anyag alkotja. Nagy problémát jelentett a romos épület és a szűk hely.A kántor megüresedett lakását kapta meg 1954.áprilisában a könyvtár.

Az udvar felőli bejárat áthelyezték a Szelei útra. A könyvtár két teremmel és továbbra is szegényes butorzattal rendelkezett. A könyvtárállomány 2.909 kötet, melyből a ceglédi Körzet Könyvtár tulajdona  2.243, a saját állomány 666 kötet könyv. Az olvasók is szép számban, 628-an keresték fel az új helyre költözött népkönyvtárat. 1954-ben 19.936 kötet könyvet kölcsönöztek az olvasók.

1954 fontos dátum a népkönyvtár életében, ugyanis ekkor biztosított függetlenített könyvtárosi munkakört a megyei könyvtár Abony részére. A könyvtáros illetményét a Megyei Könyvtár számfejti és biztosítja.

Ebben az évben a ceglédi Körzeti Könyvtár az Űjvilág Tsz-ben 50, a Kossuth Tsz-ben 110 kötet könyvvel letétet szervezett.

1955

Eddig nem tapasztalható nagy fejlődést az állomány gyarapodásában: 2971 kötet, bár a költségvetésből 257 kötet új könyvet kapott a könyvtár. 1955.október 17-én a könyvtár saját állományába vette a megyei és járási könyvtártól kapott anyagot,valamint a termelőszövetkezetek letéti könyvállományát. Az előző év 2909 kötetből a saját állomány csak 666 kötet volt.Ehhez képest az 1955-ös állománygyarapítás számottevő.Mintegy négy és fél- szeresére nőtt meg a saját állomány: 2971 kötet.

Az olvasók száma pedig erősen visszaesett az előző évhez viszonyítva:360 fő, a forgalom ennek ellenére is nőtt: 21.035 kötet.

Forrás: Abony Művelődési Ház és Könyvtár

Bálint Irén:Az abonyi Könyvtár története

A felszabadulástól 1975-ig (Részlet)

Ma így néz ki a könyvtár: (google által talált képek)

Belső épület:

Forrás: Bálint Irén:Az abonyi Könyvtár története