A Szent Korona 150 éves rejtélye 2.rész

Az épülő Lánchíd nem volt még teljesen készen, az egyik hídfőnél mély gödör  tátongott, amelyen "csak palló voltak lerakva az ágyúk átszállítására, az átkelés nagyon veszélyes volt. A főváros kiürítése megkezdődött: mindenfelé vonuló katonaság és menekülő civilek. Bónis Kossuthoz küldte a feleségét segítségért. Egy tiszt megszólította , erre az asszony  felmutatta a férje írását, hogy a korona veszélyben forog. Az öreg tiszt szalutált , a többi katona példáját követte, a katonák kétoldalt támasztották. Végül baj nélkül átértek a hídon. A Szent Korona volt a Lánchíd első utasa./Az első, aki átment rajta,Haynau volt1849.november 20-án./

Bónis a pályaudvarra hajtatott, az induló vonat egyik kocsiját lefoglaltatta, abban utazott a koronázási láda és az őrség./A korona ládáját szállító kocsit Pesten hagyták, a Kölbel kocsigyártó raktárában egy Budáról jövő bomba zúzta szét/ Bónis Sámuelné írta le a koronázási láda Debrecenben  szállításának körülményeit. " Midőn a vonat indulófélben volt a nagy sürgés-forgás  közepette egy úri ember férjemnek azt súgta: "Uram, innen kétfelé vezet az út , egy Vácra, a másik Szolnokra.Ha az úr reá áll, Vácon szép százezreket nyerhetne."Erre férjem zsebéből egy pisztolyt húzván elő azt mondá."Ha a vonat nem Szolnok felé indul, a golyó, biztosítom,találni fog." ."Uram, csak tréfavolt!" Férjem felelete volt:"Én is tréfából gránátosokat rendelek az úr mellé,akik az indulást szemmel tartják."Ekkor az ismeretlen tréfára fordította a szót,"de később kiderült, hogy megbízása volt az ellentáborból." A vasútvonal még csak Szolnokig volt megépítve, így szekeret béreltek.Az egyik mendemonda szerint a koronát Bónis felesége a krinolinja alatt csempészte ki Budáról,a másik szerint Bónis Szolnok után óvatosságból fejére tette a koronát,föléje báránybőrsüveget húzott. A koronázási ládát szekérrel vitték Debrecenben,ahol Bónis magának Kossuthnak adta át a városházán. Bónis Sámuelné 1880-ban megcáfolta a "Hon" lapjain a mendemondákat.

A Szent Korona Abonyban

A 150 éves hagyomány szerint amikor Kossuth menekült Pestről,magával hozta Abonyba a Szent Koronát és Ruttkay sír közelébe ásta el. A sírkövön lévő nyílvessző jelezte a hely irányát. A legenda az abonyi patrícius családok körében élt sokáig, Szúcs Margit tanítónő távolabbi rokonságának ismerőseitől hallott róla. Egy idős tanár levelében olvasható.

"Kossuth Lajos,aki nővéréhez, Ruttkayné Kossuth Lujzához gyakran lejárt Abonyba látogatóba, utolsó látogatását akkor tette, amikor a királyi koronát 1848 decemberében Pest-Budáról menekíteni kellett. A Koronát ekkor- a kormány Debrecenben  költözésekor- jónak látta ideiglenesen Abonyban rejteni el,és ezért egy éjszaka az abonyi csöndes református temetőben Ruttkay  család temetkező helye közelében gondosan kiválasztott helyre ásta el.Innen vitték később Orsovára. Az elrejtés helyét az akkor Ruttkay síron vagy síremléken készítet igen pontos műszaki jelzéssel tüntették fel,melynek jelentőségét csak a titokba avatott,Kossuthoz legközelebb állók ismerték. A jelzésnek eredetije vagy inkább utódja az a Ruttkay-sírbolton látható, kőbe vésett rajzolat,amelyen szabályos körön balról jobbra vízszintesen áthaladó nyílvesszőt ábrázol.

Állítólag ez a jelzés/vagy ennek eredetije/ műszaki pontossággal határozta meg a korona ideiglenes nyugvóhelyének nemcsak az irányát,hanem a sírbolttól való távolságát is."

A történelmi leírás és az abonyi hagyomány között eltérés van. Kövessük tovább a Korona útját!

Folytatás következik.....

Forrás:Abony Helytörténeti és Helyismereti Tankönyv