ABONVI RABHI.
Részlet a könyvéből:
"
A TEKINTETÜNK a zsidóság közelmultja felé fordul
m; és kutató szemünk a legutóbb letelt néhány
évszázadban vizsgálja ennek történetét, tanácsos lesz
jó előre elkészülve lennünk arra, hogy sokkal több
ború, mint verőfény, sokkal több szenvedés, mint
jólét az, mi ott elébünk tűnik.
Áll ez Európa összes országaira s áll ez Magyar-
országra nézve is.
Igaz, hogy hazánkban az emberietlen türelmet-
lenség és vak fanatizmus támadásaitól kev^esebbet
szenvedtek, mint a szomszéd Ausztriában és Német-
országban, de hát — minden egyébtől eltekintve —
lehetett egyáltalán csak némileg nyugodt, békés élete
a zsidóságnak ezen országban, mely 300 esztendeig
a békés nyugalmat maga sem ismerte, hanem szaka-
datlan küzdelmek, folytonos pusztítások színhelye volt. "
"
Itt a Duna és Tisza közt elterülő nagy rónaságon,
hol szemünk láttára keletkeznek ma népes virágzó
helységek és közel szomszédságban feküsznek egymás
mellett népes falvak és városok, itt 200 évvel ezelőtt
egy végtelennek látszó pusztaság terült el. Ama 9
nagy népességű helység, mely ma az abonyi járást
alkotja, kivétel nélkül mind lakatlan és puszta volt.
Kecskemét, Nagy-Kőrös és Czeglédnek lehetett talán
együttvéve, vagy tizezer lakosa; azonkívül azután
egész Pestig egyetlen lakott helység sem létezett.
Számos helységről még azt sem tudták, melyik föl-
desúr birtoka. A pusztán fekvő Abonyról, hol pedig
már 1600 körül tekintélyes református község létezett,
most csak annyit találunk följegyezve, hogy az Abonyi
István tulajdona.
Futva futott innen mindenki, de legjobban a
zsidó, mert neki a labbancz sem kegyelmezett, de a
kurucz sem ám.
A múlt század első évtizedeiben végre a jóságos
Isten megkönyörült a sokat szenvedett hazán és
elküldte számára a régen óhajtott, a régóta nem
ismert belső békességet. A romban fekvő helységek
lakói kezdenek újra visszatérni, a nagy magyar alföld
kezd újra elevenülni.
A zsidók is megjelennek, de természetesen csak
félve, óvatosan haladnak előre és legelsőbben Pestmegye
és az alföld éjszaki határán. Aszódon alapítanak egy
kisebb egyházat. "
"De ezalatt Abonyban is megindul az élet. A fönt-
nevezett Abonyi Istvánról nem beszélnek többé, ki
ugy látszik nem is volt egyébb, mint kalandor,')
hanem Galanthai Balogh István lép fel, mint földesúr.
E Balogh Istvánt én azonosnak véltem Rákóczy vitéz
brigaderosával, kit maga Rákóczy ajánlott földesúrnak
abonyi hivei számára. Márton Ferencz (Abonyi Lajos)
azonban nem tartja azonosnak. Ez esetben csak azon
réven ismerték őt el az abonyiak földesuruknak, hogy
Balogh Istvánnak Ányos leány volt a felesége és igy
jogot tarthatott a szomszédos Kecske, Tószeg és
Paladics birtokára. Tény az, hogy félévre rá, miután
Károlyi Sándor megkötötte a békét Szatmáron I. József
császárral, Galanthai Balogh István lejött Nagy-Kőrösre "
Aki kiváncsi a könyvre: Itt olvasható http://archive.org/details/zsidktrtne00vajduoft
Google képek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése