A Szent Korona 150 éves rejtélye

1848. december 2-án V.Ferdinándot államcsínnyel lemondatták, a trónra öccse 18 éves fiát, Ferenc Józsefet léptették. Az új uralkodó kiáltványában tudatta trónra lépését az örökös tartományokkal és Magyarországgal. A magyar országgyűlés azonban nem ismerte el királynak:

"Miután a magyar királyság kétoldalú kötésen alapszik, melynek egyik sarkalatos oldala az , hogy törvényes királynak csak az tekinthető, ki a nemzettel országgyűlési egyezkedés útján koronázási egyességlevelet kötött, az ország alkotmányára, jogaira, törvényeire megesküdött, s ezen eskü következtében Szent István koronájával megkoronáztatott.... az országgyűlés  ezennel kinyilatkoztatja, hogy az országgyűlés híre s megegyezése nélkül a magyar királyi szék birtokával senki egyoldalúlag nem rendelkezhetik."

A bécsi udvar fegyverrel válaszolt. December 13-án Windischgraetz herceg császári tábornagy mintegy 42 ezer emberrel átlépte a magyar határt. Görgey Artúr 25ezres honvédseregével kitért az ütközet elől, és hátrált, szabadon hagyva Pest-Budát.December 30-án az országgyűlés elhatározta a főváros kiürítését.

Ugyanaznap Kossuth Lajos ,  Honvédelmi Bizottmány elnöke nyílt rendeletet intézett Bónis Sámuel képviselőhöz, amelyben megbízta őt, hogy mint országos biztos, a Koronát vegye át, és vigye Debrecenben, ahová a kormány is költözik.

"Az ellenség közeledvén a főváros felé, s a csatáknak kimenetele Isten kezében lévén, a kormány kötelességének tartja a koronát minden esetre biztosítani. Ennélfogva képviselő úr ezennel kirendeltetik, s kötelességévé téteik Ürményi Ferenc koronaőr őexellenciáját azonnal felszólítani, hogy az országos biztos úrral együtt s egyetértőleg az ország szent koronáját s egyéb koronázási insigniáit /jelvényeit/ azonnal a koronaőrségből még itt lévő legénység őrizete mellett egyelőre Debrecenben, azután pedig oda , ahová országos biztos úr tanácsosnak látandja, elszállíttatni. Ha nevezett koronaőr nyomban országos biztos úrral a korona elszállítását nem kísérhetné, ezen esetben kötelességévé téteik országos biztos úrnak, azt koronaőr őexcellenciája nélkül is nyomban egyedül elszállítani."

Bónis Sámuel  - jómódú szabolcsi nemes, Kossuth régi fegyvertársa, a 48-as igazságügy-minisztérium osztályvezetője, Szabolcs megye képviselője - budai lakásáról azonnal a várba ment Ürményi Ferenc koronaőrhöz, hogy hozzájárulását megszerezze. Ürményi, aki 1843 óta viselte a koronaőri méltóságot, ekkor 68 éves öregúr volt, egy percig sem tiltakozott, átadta a kulcsokat.

Bónis befogatott üveges hintajába, a koronaőrség huszonnégy katonáját feleskette, "miszerint utolsó csepp vérükig védik a koronát". A hintón azonban a korona ládája csak úgy fért el, hogy "a kocsiablakot leszedetvén, nagy üggyel-bajjal keresztben a kocsira rakatta."

Ezután következett a legnehezebb művelet: át kellett jutni Budáról Pestre. A Duna zajlott, csónak szóba sem jöhetett.

Folytatás következik!


Forrás:Abony Helytörténeti és Helyismereti Tankönyv