2012. június 25., hétfő

Abonyi Lajos Szobor

Kulturális Örökségvédelmi Napok
-Abonyi Séták-


Abonyi Lajos



Abonyi Lajos eredeti nevén Márton Ferenc Kisterenyén született 1833. január 9-én, Abonyban halt meg 1898.április 28-án.
1847-ben a pesti egyetemen '48-ban, a kecskeméti kollégiumban folytatott bölcseleti tanulmányokat.(Baksay Sándorral itt szerkesztették a Korány c. diáklapot.) A szabadságharcban - 15 évesen - mint nemzetőr vett részt. Jogi tanulmányait 1852-ben fejezte be. 1853-tól Abonyban gazdálkodott, mellette irodalommal foglalkozott.
1867-től a Kisfaludy Társaság, 1876-tól a Petőfi Társaság tagja. Számos elbeszélést, regényt, népszínművészet írt. Az alföldi népélet idillikus hangú, patriarkális szemléletű ábrázolója. 
Művei: A mi nótáink, Kenyér és becsület, Magduska öröksége, A fonó krónikája, Az utolsó kurucvilág. A betyár kendője c. művét, Blaha Lujzának, a nemzet csalogányának írta, s a színésznő hálája jeléül egy pöttyös teáskészlettel ajándékozta meg - melyet Múzeum őriz - szeretett íróját.
Jankovich Gyula készítette szobrát, s a város közadakozásból állította fel.


Markó Ferenc:Abony 1905. április 30-án. 



Kiegészítés:

Kisfaludy Társaság




A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A 19. században havonkénti felolvasó ülései az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.


Története

A 19. század első felének nagy írói és irodalmárai hozták létre a társaságot, s nem merült ki Kisfaludy Károly műveinek kiadásában és emlékszobrának felállításában, sokat tettek a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése érdekében. Felfedezték Arany János költészetét, majd Arany János már maga is bekerülvén a Kisfaludy Társaságba, Madách Imre Az ember tragédiája c. alkotásának útjait egyengette.

Pályázataik nemcsak szépirodalmi, hanem irodalomelméleti alkotások létrehozására is ösztönöztek. Ellenezték, hogy az irodalmi gondolkodást befolyásolja a politika. Modern irodalmi témákat vetettek fel az 1840-es években, például a dráma korszerű értelmezése, a regény és a dráma különbsége, a népiesség kérdése az irodalomban. Hamarosan lapokat, könyvsorozatokat indítottak.

A Kisfaludy Társaság Évlapjait 1840-1846 között, majd 1860-tól 1940-ig jelentették meg. Közreadták benne például Arisztotelész,Horatius, Boileau, Alexander Pope egyes elméleti munkáit. 1846-ban megindították Hellén könyvtár c. könyvsorozatukat, amelybenAesopus meséit, Püthagorasz és más klasszikus szerzők műveit jelentették meg. Nemzeti könyvtár és Külföldi regénytár címeken is indítottak könyvsorozatokat.

Ösztönöztek a népköltészeti anyag gyűjtésére, igen jelentős a Magyar Népköltési Gyűjtemény c. 14 kötetben kiadott sorozatuk, amelyet az 1872-től 1924-ig terjedő időszakban adtak közre.

Sokat tett a társaság a magyar irodalomért, de a 19-20. század fordulójához közeledve a magyar irodalom megújulásával nem tudtak lépést tartani, egyre inkább belesüllyedtek az akadémizmusba. 1952-ben oszlatták fel a társaságot.

Alapító tagjai

(Stettner) Zádor György

Vezetői a 19. században

Fáy András (1837-től 1841-ig ő az első igazgató)
Toldy Ferenc (1841-től 1861-ig igazgató, 1860-tól másodelnök)
Arany János (1861-től 1867-ig igazgató, Eötvös József elnök, Greguss Ágost titoknok)
Kemény Zsigmond (1867-1876-ig igazgató)
Lukács Móric (1876-1879-ig igazgató)
Gyulai Pál (1879-1899-ig igazgató)
Beöthy Zsolt (1879-től titkár, 1900-tól 1922-ig elnök)
Pályadíjak

Kisfaludy munkáinak kiadása után megmaradt pénzből költői pályadíjakat tűztek ki, amelyek idővel országos jelentőségűvé váltak. Ennek keretében nyert pályadíjat például Arany János 1846-ban Az elveszett alkotmány c. komikus eposzával, 1847-ben pedig Toldic. elbeszélő költeményével.

Ismert tagjai


Irodalom

Fischer Vilmos: A Kisfaludy Társaság története a szabadságharcig, 1928.
Kéky Lajos: A százéves Kisfaludy Társaság, 1936.



Petőfi Társaság

A Petőfi Társaság (1876–1944) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.

Története

Létesítése körül legtöbbet Balázs Sándor, Éjszaki Károly, Komócsy József, Lauka Gusztáv, Szana Tamás és Szigligeti Edefáradozott. A társaság első nyilvános ülését 1876. január 1-jén tartotta meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

A Petőfi Társaság gondosan megválogatott felolvasásaival csakhamar nagy közönséget és népszerűséget szerzett magának, bár eleinte saját helyisége sem volt, ahol havi felolvasó üléseit tarthatta volna, és más egyesületek helyiségeiben kellett meghúzódnia. Az Akadémia, Lónyay Menyhért gróf szívességéből, csak évek múlva nyitotta meg számára havi üléstermét, ahol azután minden hónap második vasárnapján tartotta nyilvános felolvasó üléseit.

Tevékenysége

A társaság rendes tagjai és vendégei ezeken az üléseken szépirodalmi műveket, széptani és irodalomtörténeti eredeti dolgozatokat olvastak, teljesen kizárva a fordított művek bemutatását. A társaság fennállása során számos eredeti munkát bocsátott közre s egy ideig volt közlönye is, melyet azonban később megszüntetett.

Pályázatai költői művekkel és széptani fejtegetésekkel gazdagították az irodalmat. Elejétől fogva nagy gondot fordított Petőfikéziratainak, s az életére vonatkozó adatoknak összegyűjtésére; gyűjtötte ezenkívül a nagy költő eredeti kiadásait és műveinek különböző nyelvű fordításait, valamint a róla megjelent arcképeket is. Könyv- és kézirattárát gyakran használták a Petőfivel foglalkozó magyar esztétikusok, s a társasághoz folyvást fordultak tanácsért, útbaigazításért külföldről is, különösen pedig Olasz- ésSvédországból, ahol külső tagjai is voltak, a Petőfi-fordítók és -ismertetők sorából. A rendes tagok számát 60 főben állapították meg, tiszteletbeli és külső tagot a társaság tetszés szerint választhatott. A társaság első elnöke Jókai Mór volt. A tiszteletbeli tagok közt foglalt helyet Kossuth Lajos is, aki megválasztása után Szana Tamáshoz intézett hosszabb levelében méltányolta a Társaság céljait.

A Petőfi Társaság hozta létre a Petőfi Múzeumot és adta ki a Petőfi könyvtár c. sorozatot.

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)