Kék vércse

 Kék Vércse

Az Alföld ÉNy-i széléhez tartozó abonyi táj fiatal terület, kialakulását a folyóvízi hordalékkal való feltöltődés és a Tisza a szabályozása jelentősen befolyásolta. Élővilágra jellemző volt a sokszínű madárvilág.Az árterület csendes vízei gazdag élőhelyei voltak a vízimadaraknak /récefélé, vöcskök, ludak sokasága/. A gólyaalakúak közül a gólya és a hazánkban költő gémféle ,bölömbika,bakcsó, nagy kócsag, kis kócsag, selyemgém,szürke gém.vörös gém mindegyike költött nádasainkban.

Az abonyi kék vércsetelep

Abony határában, a Kaszáló erdőben -egy kis akácos erdőben- van Európa legnagyobb kék vércse telepe. A kék vércse Eurázsiában őshonos madár, elterjedésének nyugati határa Magyarország. Európában hazánkban költ a legtöbb pár. Sík vidék erdők jellegzetes faja a gerle nagyságú, erősen fogyatkozó, telepesen fészkelő ragadozó madár. Nyílt terepen, szántókon,réteken vadászik apró rágcsálókra.  Szitálva szemeli ki az zsákmányát és hirtelen lecsap rá. Fészket  nem épít, más fajok /vetési varjú, szarka/ elhagyott fészket foglalja el. Májusban tojik 3-8 tojást, melyeken 28 napig ül. Mivel fészket nem tudd építeni, életfontosságú számára a vetési varjúfészkek létezése. Ahol a vetési varjakat pusztították , ott a kék vércse is  megritkultak. A  varjúfészkek eltűnésével földönfutóvá vált madarunk elfoglalja ugyan a magányos szarka és a dolmányos varjú fészkét, de ott nincs biztonságban. Az alföldi varjú fészkelő helyek oktalan pusztítása, a mezőgazdasági területek növekedése és a legelők felszántása miatt megritkult és veszélyeztetetté vált egész Európában a kék vércse.

Abonyi Kincses Kalendárium 2001-2003