2012. február 8., szerda

Külterület Helyneveink

Dohányos-ér a hagyomány szerint az érből öntöztek a dohányföldeket/ Galgóczy nagy dohánytermesztő vidéknek nevezi Paládicsot, s megemlíti egy 1767-ből származó szerződést, melet Balogh Jáns földesúr kötött a paládicsi dohányosokkal.
Elsővíz : kártékony belvíz neve. A Zagyva , a Tápió víze a tavaszi nagy áradások idején a dűlőn áthúzó laposon tört be a határba .
Gereceszék: régi elnevezés a XVII. sz.-ból . A gerec,geric a szerb-horvát gerica - földhát, dombhát szóból ered. A Gereceszék Gerecze nevű emberről neveztetett  el.
Hegyeshalom: egyik legrégebbi elnevezésünk. Már I./Nagy/ Lajos idejében /1830-ban/ bitrtokhatárt jelző dombként szerepel, mint  halomnév Angyal Máté határjárásánál /1527/ előfordul. A középkorban  templomos hely volt, talajából a középkori templomok jellegzetes építőanyaga került elő.
Kara - ér : a népetmitológia szerint  a "Kara" fekete sást jelent. Az ér vize a Krakó /Perje/ vízét táplálta. Abonyi Lajos  szerint a Perjét az első csatornázása  után azért nevezte el  a nép Krakónak, "mert lecsapolása után száraz évek alatt.... elhanyagoltatott".
Kaszáló: "1846-ban nyerte   a nevét, miután a város közönségének közös földje itt hasítatott ki"
Kisbalaton-tó dülő: "Egyszersmind hasonnevű tó neve. Balatonnak hívja az e vidéki magyar ember a sekély vízű tavat. A Balaton földrajzi név a szláv blatinu /mocsaras/ szó átvitele."
Kismihály-tó dülő: "a hasonnevű tórl kapta a nevét. Régi, már a tagosztáy  előtt használt név."
Kun - ér:népnév, a hajdan itt telepet vagy szállást létesítő kun nép nevét őrzi.
Lengenádas:" az ott termő  vékony, nem réti nádról neveztetett el"
Mészárosok földje: "vágómarhák legelőjének  hasította ki a földesuraság, mikor még a húsvágás az ő joga volt. "1852 után feledésbe merült. A Füzes- ér környékén elterülő Mészárosok földjén legelő állatokat a mai Kécskei úton hajtották a városban.
Mikelaka-dülő:az egyetlen hiteles középkori eredetű földrajzi nevünk. Possessio Mykolaka nevét őrizte meg. Templomának romjait az 1880-bas évek végén ásták ki. A hagyomány szerint itt is"török város" volt.
Muszájerdő-dülő: ez a dülő az egykori Muszájerdő területén feküdt. A futóhomok-fogó erdősávot 1802-ben megyei végzésre ültette a város a jobbágyokkal.
Nagyjárás: az egyetlen földrajzi gyüjtőnév Abonyba, több dülő összefoglaló neve, a tagosítás előtt nagy kiterjedésű közlegelő /marhajárás/ volt.
Papok-ere: "mellette voltak régen az összes papi földek"
Rózsás-dűlő: "nevét a Rózsás szőlőhegytől nyerte .
Serkeszék: A török eredetű Serkés személynév jelentse a helyi hagyomány szerint "hitvány", talaja szikes. Ez a helynév leginkább a Balhással mutat rokonságot, s valószínűleg szintén középkori szállás volt ezen a településrészen.
Tatárhányás: a hódoltság utolsó évtizedeiben Pest megyét dúló tatárok árkolt őrhelyeinek vélik az itt talált földhányásoknak.
Táborhegy-dűlő:"1849 nyarán Perczel Mór serege táborozott itt - korában a Kismihály-tó dűlőhőz tartozott,. "1849.június havának 10. napján kezdett egynéhány honvédzászlóalj Abonyban tobrba szállni, melyeket ezután mind több követvén, a mostani úgynevezett Táborhegyen egy egész nagy hadsereg tábora keletkezett, mely az Újszászi úttól kezdve a mai Táborhegyen, az erdő átjáró útján, a Mérgesen, a Vásárállási agyaggödrökön keresztül egészen a vasútállomásig terjedt. Az egész hadsereg 25-30 000 emberből állhatott, s Abony alatt táboroztak a július 9-i turai csata után négy napig, mikor is.... két napig tartó elvonulással  Törtelen keresztül Szeged felé húzódott "/Abonyi Lajos/
Temető-dűlő: az 1831-ben kolera, ezt megelőzően a XVIII.sz.-i pestisjárvány áldozatai temették ide.
Tótgyurkaszék-dűlő: Tót György nevű juhászgada használta sokáig birkalegelőnek a területet.
A Turjános,Kerek-tó,Szék/szikes/Tavas, Vadas, Fües-ér, Zsombékos,Rókalyukas dűlőket  a felszín egykori jellegzetességeiről ,növény- és állatvilágáról nevezték el.
Vasút-dülő: nevét 1847 körül kapta, a Pest-Szolnok közötti vasút megnyitása  idején.
A Feketehalom és Világos-dűlő: elnevezések a talaj színére utalnak. Egy másik magyarázat szerint a Világos dúlőben egy XVIII. sz.-i csárda volt, melynek a fala fehérre volt meszelve.


Abony Helytörténeti és Helyismereti Tankönyv


Irodalom és forrásanyag: Abonyi Lajos: Abony város történeti leírása
Temesközi István: Sashalomtól a Lenin Tsz-ig




Legközelebb Abony híres-hírhedt ill.védett természeti növényei és állatai jönnek.

3 megjegyzés:

  1. Ez érdekes olvasmány! :)
    Például a Balaton szavunkról. Még Abonyban is van Kisbalaton, a szó szláv jelentése miatt.

    Szóval dohányt is termesztetek Abonyban!

    A Lengenádas szó nagyon tetszik! :)

    A Tatárhányások ( mármint földhányások :)), csalógató látványosságnak hangzik.

    Tót Gyurka legelője. :) Milyen híres abonyi lett! :)

    A szék kifejezést is egyedinek találom.

    Puszi! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen tényleg érdekesek. De várd ki még a sort. Lesz még ennél érdekesebb történet.

      Törlés